2013. október 3., csütörtök

Iciri-piciri


Volt egyszer egy iciri-piciri házacska,
Ott lakott egy iciri-piciri babácska...
... akinek bizony kevés volt a ruhája. Pontosan egy szettje volt, ha még emlékeztek erre a posztomra: Nini! Egy boríték!

Szóval, Fricskamacska ajándéka volt az egyetlen, amit a picúrkám viselhetett, ezért tegnap úgy döntöttem, ő is kap néhány kis holmit (úgyis kell pár dolog, amit "a nagyi hoz neki ajándékba").
Először egy egyszerű kis szettet csináltam, alul egy ujjatlan kis fehér ruha, sapi és boleró, de a boleró ujja már nem készült el, mert olyan irdatlanul apró, hogy noha meghorgoltam, mégsem tudtam a jó égnek sem összeilleszteni a felsővel. :)


Azután pedig elkészítettem egy hasonló sapit, mint hétvégén a lányomnak.
Übercuki lett! :D


Ilyen piciben még sosem horgoltam, de szerintem a végeredmény nem is lett rossz. :) Főleg, hogy Nikki azután szerető ölelésre talált a nagymamája karjában:


Ui.: Sírhatnékom van. Időtlen ideje vadászom egy Krissy babára (lásd itt), aki elvileg ugye Barbie legkisebb húga, és csak hébe-hóba kerül elő, de Nikkinél már nagyobbacska, olyan egy-másfél éves babóca. Mivel már az is kényelmetlen, hogy Nikkiből csak egy van (ami a sztorim miatt igen problémás), ezért úgy gondoltam, ha beszerzek egy (vagy nagyon sok!) Krissyt, akkor valahogy csak megoldom a sztoriban a dolgokat. De Krissy gyártása is igen szakaszos, szóval elég kevés van belőle... Külföldről horror áron lehet rendelni, ezért ez a lehetőség egyelőre talon nálam.
Erre ma reggel találtam egyet a vaterán. 2000 forintért egy Shellyvel együtt. Bibi: ma reggel járt le az aukció... Most írtam rá az eladóra, hogy esetleg a picit külön nem adná-e el (eredeti ruhában!), nagyon remélem, hogy válaszol. Drukkoljatok!

Ja: akivel e-mailben is tartom a kapcsolatot: nem tudok írni/válaszolni. Sajnos hülye fejjel kitöröltem azt a mappát, amiben a jelszavamat tartalmazó jegyzet is volt, most próbálom visszaállítani. :) Eseménydús ez a hét. :D

2013. október 2., szerda

Flavas - P Bo - Köszönöm, Fricskamacska!

Én mindig úgy gondoltam, hogy a babagyűjtésben legalább akkora jelentősége van a szerencsének, mint a pénznek. De ami még fontosabb, hogy egymás blogjait olvasgatva ki- és átértékeljük az egyes babatípusokról való véleményünk, valamint persze ismereteket gyűjtsünk.
Fricskamacska Flavas gyűjteménye és a blogján olvasható leírások nagyon megkapóak, de őszintén megmondva - bár mélyen elismerem a Flavasokért való rajongását - ezek a babák engem annyira nem fogtak meg.
Ma reggelig.
Ugyanis elmentem vásárolni, és ha már végigjártam a boltokat, akkor kinéztem a piacra is (itt minden nap vannak kint ruhaárusok), hogy hátha találok valami melegebb kabátot télire a lányomnak.
Ahogy nézelődtem, megláttam egy roppant öreg nénit, aki mindenféle apró-cseprő játékot árult, kezdve a kinder figuráktól a kisautókig...
... és két babát is. Az egyik egy Simba Jázmin hercegnő volt, a másik baba arcára pedig rögvest ráismertem, hiszen annyi képet láttam már róla Fricskamacskánál, hogy megszámlálni sem tudnám. Gyorsan kézbe vettem, megnéztem az arcát, és szégyen, nem szégyen, de rögtön beleszerettem. A haját felhajtva tudatosult bennem, hogy nem hallucinálok, a Mattel felirat virít a tarkóján. A ruhája eredeti. A haja megkímélt, sőt, még a csizmája is megvan. Az orrán lévő apró, eltüntethető foltot leszámítva hibátlan.
Megkérdeztem, mennyibe kerül a baba, és nagyon féltem a választól, mert már csak egy ezres volt nálam, a baba hasára viszont rá volt ragasztva egy "1200" feliratú cédula.
Aztán kevés híján hangosan felnevettem.
Flavas P Bo egy Magic baby babával együtt összesen 250 forintért jött velem haza. Most komolyan, kezdem megint mázlistának érezni magam! :D
És ezúton megkövetek minden Flavas rajongót: a képek megtévesztőek! Ez a baba élőben hihetetlenül szép, a képek ennek a felét sem adják vissza. Ráadásul a ruhája is gyönyörűen kidolgozott, az arca pedig nagyon kifejező. A Flavas tényleg egy olyan típus, amelybe akkor lehet igazán beleszeretni, ha személyesen találkozunk vele!

Már itthon:

Annyira gyönyörű! A haja egy kis fésüléssel simán rendbe szedhető, még fürdetni sem kell!
Így néz ki egy dobozos változat
A képek egyszerűen nem adják vissza, mennyire szép! :)
"Na mi a helyzet?" :)
Summa summarum: Köszönöm, Fricskamacska, hogy megismertettél a Flavas babákkal, és lehetővé tetted, hogy ma reggel ráismerjek, és lecsapjak rá! ;)

Ui.: Tudjátok, mit szeretek még? Hát azt, hogy találtam egy hirdetést egy Monster High Deuce Gordon babáról... 4500 forint, plusz posta. Megyek utalni! ;)

Tollytots - Tiana

(Komolyan, ha a balszerencse szobrát megmintáznák, én állnék hozzá modellt. Pénteken ugye visszajött az áram, erre hétfő délután feltűnt, hogy nincs víz. Oké, príma, mi történt? Csőtörés az utcában. Jó is volt tegnap reggel úgy bölcsibe vinni a gyereket, hogy előtte forralt ásványvízzel mostuk meg magunkat. Tegnap este végre lett víz, pancsi-pancsi, ma hajnalban megyek ki kávét csinálni.... és nincs víz. Miajóéletvanmár? Haha, eltört a városba vezető főcső. Hajnali egy óta az egész városban nincs víz. Lesz vajon ez még rosszabb? Gyanús, hogy ideje lenne ásnom magamnak egy rohadt bunkert a kert végébe...)

Előre is bocsánat a képek minőségéért, nagyon rosszak a fényviszonyok. :(

Íme a lányom névnapi ajándéka, aki TF segítségével (amit nagyon-nagyon köszönök!) érkezett meg a múlt héten:
Tiana!


Ez a gyönyörű kis hercegnő a Disney A hercegnő és a béka című meséjének főszereplője, a babát a Tollytots készítette. A kisasszony 38 centiméter magas, és elképesztően gyönyörű!
A ruhája abszolút megfelel a mesében szereplőnek, sajnos a szoknya alsó része eléggé szétfoszlott, de sebaj, majd megoldom. :)
A haja enyhén kaotikus, de a is rendbe szedhető egy-két trükkel, szóval alapvetően nagyon-nagyon elégedett vagyok! :) Tiana potom összegért jött volna haza, ha nincs a horroros szállítási költség, de még így is boldog vagyok, hiszen nem sok rohangál belőle itthon. :)


2013. szeptember 29., vasárnap

Pearline Prewett - A Nagyi

(Pénteken lett áram!)

Ha még emlékeztek, akkor anno Emmett érkezésénél írtam, hogy egy másik baba is érkezett vele együtt - július közepén - nos, ő volt az:


Igen, a NAGYI! :D
Egy nagyon kedves kérésnek eleget téve hallgattam eddig róla, de azt hiszem, most már nyugodt szívvel kiposztolhatom - ugye? :)

Pearline Prewett: Annyira szép! :D Komolyan, imádom minden porcikáját, az arcát különösen. :) A legjobb, hogy a lassan két éves lányom ha ránéz, azt mondja: mama :)
A teste teltebb, mint Barbie-é, a lábára pedig lapos cipő illik (ez sajnos nincs meg). Tipikusan az a kedves, idős, kifinomult hölgy.
Amint sikerül kicsit időrendileg összeszednem magam, megírom az bemutatkozását is (több babáéval is adós vagyok). :) Tudtátok például, hogy van két testvére? Oh, igen, már láthattátok is közös képet az egyik nővérével egy magyar babagyűjtő blogon... Kitaláljátok hol? :)



Akikről még ma érkezik bejegyzés: Tiana és az MH-babáim. :)

2013. szeptember 23., hétfő

A gödör alján...

...
Ekkora élő-lélegző szerencsétlenséget, mint amilyen én vagyok, ritkán látni.
Múlt héten hétfőn apukám nagyon beteg lett (kiújult a gyomorfekélye), azóta itthon van. A nagy aggódás közepette még az is csak hellyel-közzel kezdett el zavarni, hogy a párom fizetésének CSAK A FELÉT kaptuk meg pénteken. Kellemes munkahely, nem?
De ami még ennél is viccesebb, az az, hogy szombaton reggel egyik pillanatról a másikra elment nálunk az áram... ami meglepő volt, mert az utcában mindenütt máshol volt. Az árameltűnés után fél órával hív a párom (aki velünk szemben dolgozik), hogy nézzem már meg, van-e villany, mert jöttek A Nagy Szolgáltatótól, hogy a szomszédunknál kikössék (ők is sz*r helyzetben vannak, nem tudták fizetni, amióta apuka elvesztette az állását), és eléggé össze voltak gubancolódva a vezetékek...
... Ugye, nem kell tovább mondanom? ROSSZ VEZETÉKET VÁGTAK EL!
Azonnal felhívtam őket, hogy hamarjában javítsák a "hibát", mert itthon van egy beteg idős ember, meg egy majdnem két éves gyerek, a minimum, hogy meleg víz legyen, meg fűtés este fürdésnél, mert rohadt hideg van (és sz*r a szigetelés). Ígéret, hogy jönnek délután.
Na, nem jöttek. A mai napig sem. Kedd van. Egy rohadt könyvtárból kell neteznem, hogy intézni tudjam a dolgaim. (És mellesleg szakadjanak meg, szombaton reggel van arra idejük, hogy elcsesszenek valamit, de még hétköznap sem tudják javítani!)
És akkor mindezek közepén ugye hétfőn kezdte a bölcsit a lányom, az utolsó fityingjeim is odafizettem, mire tegnap felhívnak a munkahelyemről, hogy október közepe helyett hamarabb érkezett meg a munkaruhám, és ki kell fizetni. Ma. 11.000 - azaz tizenegyezer forint. Pénteken meg már menjek dolgozni 12 órát a városi rendezvényre, reggel 6-tól este 6-ig.
Oké. Megoldok én mindent, tényleg. Ha a fejem tetejére állok, akkor is. De hogy meddig akar még engem rugdosni a Sors, azt igazán nem tudom, pedig nagyon leállhatna már vele.

Ui.: Tegnap megérkezett az új lakónk (aki gyönyörű és köszönöm!), ma pedig elvileg befut Spectra is. Örülök, és boldog vagyok, csak ezt a két érzést egyelőre zsebre dugtam, míg minden más megoldódik.

2013. szeptember 7., szombat

89 forint...

... -on múlott, hogy vesztettem... Se Spectra, se Rochelle. Francba.


2013. szeptember 5., csütörtök

Az a baj a mániával...

... hogy mindig új formában ölt testet, legalábbis nálam.
Na jó, ez így persze nem igaz, csak Boróka blogján megint belebolondultam egy kicsit a Monster High babákba.



Ők már jó másfél éve nagy "szerelmek" nekem, de jó ideig talonba tettem őket az áruk miatt, ami valljuk be, igen húzós (viszont mivel a babák nagyon "egyediek", így érthető is).
Amikor megláttam Boróka blogján Rochelle-t, a vízköpők lányát, megint lángra lobbant bennem a vágy... aztán persze nekiálltam újra megnézni az MH filmeket, és fura módon egyre több karakter tetszett meg, ami egyenes arányban növelte a "kell!" felirattal ellátott babák számát. Most tartok 19-nél. :D
Tudni kell rólam, hogy nálam a mánia szó szerint értendő - legalábbis, ha babákról van szó. Ha belebolondulok valamibe, akkor napokig, sőt, hetekig módosult tudatállapotban létezem, és csak hellyel-közzel hatol át bármi mással kapcsolatos információ az agyamat védelmező spam-szűrőkön.
Most is itt tartok... gyakorlatilag kakaskukorékolástól szentjánosbogár-táncig MH-babákat kergetek, és vágyakozom, és tervezgetek...
... többek között azt, hogy ha 4-5 baba együtt lesz, akkor egy másik blogon külön sztorit írok velük. :) De ez még távoli lehetőség - sajnos.
Mindenesetre, ha sikerül egy új MH babát bevonzanom, arról mindenképp hírt kaptok, és részletes bemutatást is, természetesen. :) Drukkoljatok!

Ami pedig a frisst illeti: napok óta szeretnék fotózni, de a jó égnek sem tudok, pedig most semmiféle környezeti akadály nincs... csak a dobozaim. Ugyanis elkészítettem Jasonék nappaliját (ahol az események egy része zajlana), csak botor módon nagyon spécin akarom megcsinálni bele a kandallót, így az egyik "falat" festenem kellett, csak azzal nem számoltam, hogy a festék száradási ideje több, mint amit én gondoltam, és ha még nedvesen ragasztom hozzá pisztollyal a kandallót, akkor az onnan le fog mállani...
... És lőn. Gyakorlatilag szétmállott a fal azon a részen, úgyhogy újat kell csinálnom - ami nem lenne baj, hisz van itthon doboz, viszont én marha hozzáragasztottam minden egyes elkészített bútordarabot, hogy ne csúszkáljanak, és kisebb legyen az esélye, hogy a gyerkőcöm belenyúl és kikap onnan valamit, hogy aztán tönkretegye.
Jó dolog az egyediségre vágyni, csak ész is kéne hozzá, sajnos. :(